Воспоминания перенесены только...

Csak emlékek maradnak és rengeteg fájdalom.Erős, kínzó fájdalom, amíg el nem jutok a válaszig...Csak 1 mondatot kérek.Nem többet... 
Ma reggel teljes a csalódottság töltött el engem legbelül miután észrevettem 1 igen különös dolgot...
Annyira ellentmondásos az egész...Egyszerűen nem megy ki a fejemből egyetlen egy percre sem...
Már egyáltalán nem tudom hogy mire gondoljak...Komolyan...Nagyon halványul az az apró semmitmondó reményfoszlány is....
Tegnap este kétségebe esetten írtam a barátnőmnek... Egyszerűen muszálynak éreztem hogy kiírjak magamból néhány érzelmet... Annyira elveszettnek és senkinek érzem magam hogy z már másokat is bántja. Tudom többen hisznek bennem és abban hogy valamikor ez még jóra fog fordulni és minden rendben lesz... De én már nem tudom mit hiszek.Mit higgyek... Mi van ha szándékosan nem ír? Ha azt akarja hogy felejtsem el, és azért nem ír mert Ő úgy gondolja hogy nekem jobb lenne érzelmileg ha elfelejteném? Fogalmam sincs... :'(
Mi van ha ez olyan mint Edward és Bella szituációja a New Moon-ban? Hogy Edward eltűnik egy időre hogy Bella el tudja felejteni és tovább tudjon lépni mert Edward így akarja megóvni Bellát... DE tudom hogy ha nem is ír, ha nem is jelentkezik.... Jövőre visszajön.Tudom.Ebben biztos vagyok.De mi van ha akkor teljesen más lesz? Ez az érzés kezd megfojtani...kiszívja belőlem azt a maradék erőmet is...Félek, hogy ha ír, mit fog írni...És ha nem ír akkor miért nem...Szörnyű lesz így kezdenem az évet...Nekem új iskola,új osztály, új emberek...gy is mindig én voltam a különc. Most mi leszek? Ha már az elején ilyen reménytelenül és összetörve indulok? Tudom mi vár rám... :'( (L)


Itt egy dal ami szintén az érzéseimet fejezi ki. 
Nagyon szeretem ezt a számot. 
A szövege szintén rámtalál.
Amikor először olvastam végig, sírtam.
Mert tudom mi vár rám.                      > Video





Боль, что убивает меня. 
Я не выношу это дольше...


Mona Lisa: Kínzó fájdalom....

Kínzó fájdalom mit érzek,
Piroslik vérem a vízben,
Eldobom életem,
mert értelme nincsen, 
Kínzó fájdalom mit érzek, 
mert nem vagy velem.
Lecsukom szemem  
már gyenge testem, 
Elmerülök csendben
a véres vízben.
Már nem fáj, már nem érzem,
csend van és sötétség,
Már nem lélegzem,  
Már elmentem. elmentem 
mert kínzó fájdalom volt, 
mit éreztem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése